Már Strasbourgban értékelik a múlt héten Magyarországon járt EP-delegáció tapasztalatait a képviselők. A többség szerint Magyarországon sokat romlott a helyzet az elmúlt években, a kisebbség szerint azonban ezt semmivel sem sikerült igazolni.
Az Európai Bizottság idén júliusban mutatta be új erdészeti stratégiáját, amely már a 2050-es klímasemlegesség jegyében készült. Szükség is lesz az áttörésre ezen a téren, mert az Európai Számvevőszék szerint az elmúlt hét évben sokkal többet lehetett volna tenni az erdők védelme érdekében.
Ha az állam- és kormányfők szintjén el akarják kerülni a nyílt vitát, akkor az ügyet a három hét múlva esedékes uniós csúcstalálkozó előtt rendezni kellene.
A Kúrián ellenséges hangulatban tárgyaltak velük, egy kormánypárti újságíró viccnek nevezte a megbeszélést, Orbán Viktor pedig elfoglaltságára hivatkozva nem fogadta őket - a LIBE bizottság delegációjának vezetője, Gwendoline Delbos-Corfield összegezte a háromnapos látogatást.
Kemény kritikát fogalmazott meg az Európai Ügyészség vezetője, aki azzal vádolja Szlovéniát, hogy beavatkozik az EU igazságszolgáltatási rendszerébe. Laura Codruta Kövesi azért bírálta a szlovén kormányt, mert még mindig nem nevezték ki az uniós testületbe delegált ügyészeket.
A változás 2025-ig nem értini azt, aki törvényesen letelepedett kint.
Hiába van az Európai Uniónak közös bűnüldöző szerve, az Europol ki van szolgáltatva a tagállamoknak az embercsempészet elleni küzdelemben. A legnagyobb gond az adatok hiányos megosztása – erre mutat rá az Európai Számvevőszék legfrissebb jelentése.
Újabb határidő kitűzése nélkül folytatódik Budapest és Brüsszel között a magyar helyreállítási terv értékelése. Az EUrologus forrásai szerint nagypolitikai döntés fog majd dönteni a 2511 milliárd forintos keret sorsáról.
A magyar kormányfő Prágában beszélt Közép-Európa gazdaságáról és az orosz gázszerződés miatt kialakult ukrán–magyar feszültségről.
A tagállamok politikai megállapodása híján az embercsempészek elleni küzdelem fokozásával és a migránsok illegális foglalkoztatásának büntetésével próbál Brüsszel segíteni a kormányoknak.
Előbb-utóbb Brüsszelnek is hivatalból foglalkoznia kell a hétfőn aláírt orosz–magyar hosszú távú gázszállítási megállapodással. Erre azonban még legalább három hónapja van az uniós testületnek.
A Renault román márkájának újdonsága olyan nagyágyúkat utasít maga mögé, mint a Golf vagy a Yaris.
A jogállami normák érvényesüléséről akar tájékozódni a héttagú delegáció.
Tekintettel arra, hogy a német választások utáni kormányátalakítást még hosszas tárgyalások előzik meg, a brüsszeli reakciók is egyelőre meglehetősen óvatosak. Kivételt jelent Ujhelyi István.
A Norvég Alap összegéről novembertől fognak tárgyalni, a döntéshez konszenzus kell.
A miniszterelnök azt javasolta, hogy a V4-ek és a balkáni országok az egész európai kontinens legmeghatározóbb gazdasági térségét építsék ki közösen.
Szerbia a legjobb úton halad, ha az a célja, hogy csatlakozzon az alternatív illiberális szövetséghez, benne a magyarokkal, a lengyelekkel és másokkal, írja az európai uniós ügyekre specializálódott lap.
Az elmúlt évtizedben harmincról háromra csökkentették le a töltők fajtáit, a következő lépésben egységesíteni szeretnék ezt a piacot, amely a tervek szerint pénzt takarít meg a fogyasztóknak, és kevesebb elektronikus hulladékot eredményez.
Az egyház orosz kapcsolatai után szimatolt a kormány, de a közélet más szereplőit is sikerült lehallgatniuk – például az EU nagykövetét.
„Adományoznak, és nem csak kölcsönadnak” a hátrányos helyzetű országoknak.
